Ez befolyásolja a hatékonyságot és hogyan, ##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##


A kutatás célja, elméleti háttere, eszközrendszere 1. A kutatás célja A kutatás alapvető célja, hogy feltárja a hatékonyságról való gondolkodás jellemzőit, ennek segítség ével járuljon hozzá a fogalom tisztázásához.

E cél elérése érdekében tájékozódni kívántunk a tanárok, iskolavezetők felfogásáról, a hatékony iskolai működés általuk jellemzőnek vélt jegyeiről. Megközelítésünk egy oldalról tehát induktív fogalomalkotás, ami szervezetek hatékonyságának kutatásán alapul.

Ugyanakkor törekedtünk arra, hogy definiáljuk az iskolai működés eredményességének és hatékonyságának néhány kritériumát, és vizsgáljuk ezek tükrében a szervezetek hatékonyságát.

E megközelítés elsősorban az iskola kimeneti eredményei alapján törekszik a működés eredményességének jellemzésére. A kutatás elméleti háttere 2. A versengő értékek modell bemutatása A szervezetek hatékonysága olyan probléma, ami régóta foglalkoztatja az elméleti és gyakorlati szakembereket, vezetőket és a szervezetek tagjait egyaránt Cameron—Whetten, Vajon mikor mondható egy adott szervezetre, hogy működése hatékony? Az eredményes működés érdekében milyen tevékenységet, Prostatális vélemények amikor prostatitis vár el tagjaitól, vezetőitől?

Valószínűleg a különböző szervezetek esetén más-más választ kapunk a fenti kérdésre. Egy kutató-fejlesztő csoport feltehetően másképpen ítéli meg a munkahelyen a pontos megjelenést, mint mondjuk a katonaságnál történhet. Az egyik szervezetben alapvető elvárásként jelenik meg a szabálykövetés — például vallási közösségek —, míg más szervezetben a kisebb szabálytalanságokat az elért eredmény utólag legitimálhat.

E konkrét példák utalnak arra, hogy a hatékonyság megítélése alapvetően az elemzés során alkalmazott szempontokon múlik. Ez utóbbi pedig szoros kapcsolatot mutat a szervezetfelfogással, illetve szervezeti modellekkel. A kutatás elméleti hátteréül a Quinn és Rohrbaugh által kidolgozott versengő értékek modell Competing Values Framework, továbbiakban CVF szolgál 1. A kutatók a modell kidolgozására előd eiktől eltérő utat választottak.

A korábbi, nagy mintán elvégzett empirikus vizsgálatok ugyanis nem hoztak megfelelő eredményt, nem sikerült a szervezetek hatékonyságára vonatkozó, általánosan alkalmazható kritériumrendszert kialakítani, illetve ez rendre erőteljes függést mutatott a kutatás indítását meghatározó — gyakran csak látens módon megfogalmazódó —, hatékonyságfelfogással.

1.3 A vállalkozás gazdasági hatékonyságát befolyásoló tényezők

Quinn és Rohrbaugh éppen ezért döntöttek úgy, hogy nem közvetlenül a szervezeti jelenségeket vizsgálják, hanem a szervezetek értékelésével foglalkozó kutatók, elméleti szakemberek gondolkodásmódját, akikkel több fordulós, szigorú szabályok szerint zajló szakmai viták során gyűjtötték össze, rendszerezték, szelektálták a szervezetek hatékonyságának leírására alkalmazható szempontokat, majd ez alapján alkották meg a hatékonyság modellezésére alkalmas rendszert. Quinn Ez befolyásolja a hatékonyságot és hogyan Rohrbaugh által végzett kutatás és fejlesztés alátámasztotta, hogy a szervezetelmélettel, a hatékonyság vizsgálatával foglalkozó kutatók lényegében azonos, de gyakran számukra is implicit módon létező elméleti konstrukcióval rendelkeznek a hatékonyságot illetően, amelyek jól ábrázolhatók két dimenzió mentén.

Jövedelmező repcetermesztés – győzelem az agresszív gyomok felett

A szervezeti orientáció dimenziója — a korábbiakban megfogalmazottakkal összhangban — a befelé—kifelé irányultságot mutatja, amely a szervezeten belüli egyének jólététől, fejlődésétől a szervezet egészének a jólétéig, fejlődéséig terjed. A második dimenzió a szervezet változáshoz való viszonyát, a belső szerveződés jellegzetességeit tükrözi, ami az ellenőrzésre épülő strukturáltságtól a rugalmasságig mozog. Érdekes még számunkra az, hogy a szervezet az alapvető értékei, céljai elérése érdekében milyen eszközöket, milyen folyamatok során használ fel, és milyen eredményt ér el.

6 tényező, ami befolyásolja a munkaerő-toborzás hatékonyságát

Quinn és Rohrbaugh eredetileg ezt a modell harmadik dimenziójának nevezték. Ez vezette a kutatókat arra a következtetésre, hogy a minőségnek az egész modell középpontjában álló centrális kritériumnak kell lennie Quinn—Rohrbaugh, Quinn és Rohrbaugh megközelítése szerint nem az a kérdés, hogy egy adott szervezet a versengő é rtékek modelljébe tartozó négy típus, alapmodell melyikével egyezik meg, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékben ismerhetők fel, vannak jelen az adott szervezetben e négy típus jellemzői.

A humánpolitikai célok és a toborzási célok együttese, az elérni kívánt potenciális jelöltek köre már leszűkíteni a toborzási módszereket néhány hatékony technikára. Viszont ezeken túl is érdemes néhány szempontot figyelembe venni a toborzási folyamat felállításához és annak megállapításához, hogy hol és hogyan érdemes meghirdetni az állásokat. Előfordulhat, hogy már a toborzási célok meghatározása nehézségekbe ütközik.

E típusokat — a hozzájuk kapcsolható vezetői szerepekkel együtt — az alábbiakban mutatjuk be. Az emberi kapcsolatok modell a legnagyobb hangsúlyt a rugalmas működésre, valamint a belső kapcsolatokra helyezi. A szervezet működése során a kohézió és a morál funkcionál olyan eszközként, amelyek leginkább elősegítik az eredmény, az emberi erőforrás fejlődését. A modell az egyéni fejlődés lehetőségét, a jó társas kapcsolatokat kínálja a szervezet tagjainak. A vezető e modellben facilitátor és mentor.

Az előbbi szerepében táplálja és támogatja a közös erőfeszítéseket, építi a kohéziót, szervezi a csoportmunkát és kezeli a személyközi Ez befolyásolja a hatékonyságot és hogyan.

Tevékenységét a folyamatorientáltság jellemzi, fő feladata a csoportépítés. Mentorként alapvető feladata az egyének fejlesztése, illetve ennek elősegítése.

A nyitott rendszer modellben is nagy, ha nem még nagyobb jelentősége van a rugalmasságnak, valamint a cselekvőkészségnek eszközökamelyek segítségével a szervezet eléri a célját: források megszerzését, külső támogatást és a növekedést.

Az ilyen szervezet tagjai tág mozgástérrel, nagy szabadsággal szervezhetik munkájukat, amelyhez sokszor külső támogatás is járul. Mindez azonban együtt jár a bizonytalansággal, a kockázat- és felelősségvállalás kényszerével.

E modellben a vezető innovátor és bróker. Innovátorként elsődleges feladata a változások támogatása, a szervezet alkalmazkodásának elősegítése, brókerként főképpen a szervezet külső elfogadtatásán dolgozik. A racionális cél modell célja a magas termelékenység, a gazdaságos működés, amelyhez eszközként használja a tervezést és a célok állítását.

E modellben az egyéni célokat a szervezeti célok vezérlik. Követelmény a magas teljesítmény, amit a jól koordinált vezetés elismeréssel honorál. A vezető irányít és maga is termel e rendszerben. Irányítóként világos elvárásokat fogalmaz meg, amelyeket közvetít a célképzés és tervezés folyamatán keresztül, termelőként feladatorientáltan viselkedik, a munkára koncentrál.

Végezetül a belső folyamatok modelljében maghatározó szerepe a stabilitásnak és az ellenőrzésnek van, amelyet elsősorban a jól szervezett információs rendszer, valamint a kommunikáció szolgál eszközként. Ez a modell világos feladatmeghatározást, szigorú szabályokat, ugyanakkor kiszámíthatóságot és biztonságot kínál a szervezet Ez befolyásolja a hatékonyságot és hogyan. A modellben a vezető mint megfigyelő és nyomon követő, valamint a koordináló vesz részt.

adenoma prostatico benigno intervento

A nyomon követés során a vezetőnek információt kell szereznie arról, hogy mi történik az egyes részegységekben; meg kell ítélnie, hogy az egyének betartották-e a rájuk vonatkozó szabályokat, a részegységek teljesítették-e feladataikat.

A koordinálás során pedig a vezető fenntartja és működteti a rendszert Quinn és mtsi, Az alapmodellek kapcsolódását és a vezetői szerepeket, kompetenciákat a 2. Jól érzékelhető, hogy a négy modellben előforduló értékek több esetben kiegészítik, máskor ellenpontozzák egymást.

Innen származik a versengő értékek modell elnevezés. Az emberi kapcsolatok modell egyik alapértéke a rugalmasság, ami összeköti a nyitott rendszer modellel, másrészt mind orientációja alapján a belső folyamatokra koncentrálmind a struktúrához, ellenőrzéshez való viszonya alapján rugalmas Ez befolyásolja a hatékonyságot és hogyan jelenti a racionális célok modelljének. Hasonlóan, a nyitott rendszer modell a külső környezet felé fordulása és rugalmassága okán ellenpontozza az erős hierarchiára, szigorú ellenőrzésre épülő és a szervezeten belüli viszonyokra koncentráló belső folyamatok modellt.

Ugyanakkor a környezet iránti érzékenysége, nyitottsága okán kapcsolódik a racionális célok modellhez. Ez utóbbit a belső folyamatok modelljével a kontroll hasonló megközelítése rokonítja, míg a belső folyamatok modell befelé fordulása okán értékközösséget mutat az emberi erőforrások modelljével Quinn—Rohrbaugh, A négy alapmodell által alkotott hatékonysági rendszer tehát az alkotóelemek kiegyensúlyozott vonzására és taszítására épül.

Az eredményesség és hatékonyság fogalmának értelmezése és operacionalizálása A hatékonyság kérdését két módon is megközelíthetjük.

Egyrészt — elfogadva azt a kiindulási alapot, miszerint a hatékonyság értelmezése értékválasztás kérdése — törekedhetünk a hatékonyságról való gondolkodás jellemzőinek megragadására.

Ez a megközelítés az objektív adatok helyett az egyéni gondolkodás, vélekedés, cselekvési késztetés feltárására törekszik. Ennek elméleti hátterét adja a versengő értékek modellje. Másrészt megadhatók, definiálhatók az eredményesség és a hatékonyság statisztikailag megragadható kritériumai, mint például a tanulmányi eredmények, a hiányzás, a szakmai célú iskolai kiadások egy tanulóra eső átlaga stb.

Természetesen az eredményesség, hatékonyság indikátoraiknak különböző rendszere, csoportjai állíthatók fel, amelyek tükrözik az értékelés fő célkitűzéseit. A következőkben a második megközelítést alkalmazva mutatjuk be az eredményesség, valamint a hatékonyság egy lehetséges indikátorrendszerét, ami az Iskolai kérdőív alapjául szolgált. A kritériumok definiálása során megkülönböztetjük az eredményesség és a hatékonyság kritériumait. Megközelítésünk szerint az előbbiek az iskola teljesítményét, munkájának az eredményét tükrözik, az utóbbiak pedig az eredmény eléréséhez szükséges ráfordítás anyagi, időbeni stb.

Az eredményesség mutatóit az iskola oktató tevékenysége, szocializációs eredményessége és a környezetében való ismertsége és elismertsége alapján definiáljuk. E mutatókat jelentős mértékben az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja által végzett kutatás alapján definiáljuk Halász, 2. Az eredményesség kritériumai Az eredményességnek három kritériumát határozzuk meg.

Táplálkozási diéta prosztatitis

Az iskola eredményességét vizsgálhatjuk a három kritérium mentén oly módon, hogy a viszonyítási alapot országos nemzetközi felmérésekből származó adatok a lapján határozzuk meg.

Ez esetben az összehasonlítás nem, vagy csak kevéssé érzékeny az iskola konkrét helyzetére, a kritériumokkal kapcsolatban helyileg meghatározott és elfogadhatónak mondott teljesítményküszöbökre. Amennyiben az összehasonlítás a helyi rendszeren belül vagy az iskolához önmagához mérten történik, akkor meghatározó jelentősége van az intézmény pedagógiai programjában az adott kritériumok vonatkozásában definiált intézményi céloknak.

Az összehasonlítás, megítélés alapjául ez esetben a célok teljesítése, illetve ennek mértéke szolgál. Képzési mutatók Képzési mutatók a tanulmányi mutatók, a vizsga- és versenyeredmények és a továbbtanulási mutatók. Az iskolázás különböző szakaszainak tanulmányi eredményei, a vizsgaeredmények, illetve ezek össz evetése segíti a hozzáadott érték mérését. Nyilvánvaló korlátot jelent, hogy a tanulók tudásukat csak részben szerzik az első iskolarendszerben, ezt kiegészíti a második iskolarendszerben gyűjtött tudás, valamint számos egyéb forrás pl.

E bizonytalanságok ellenére is fontosnak tartjuk a hozzáadott érték mérésére irányuló kísérleteket az iskolában és rendszer szinten egyaránt, mert ezek tehetik lehetővé a tényleges iskolai teljesítmények megítélését és összehasonlítását. A magyar oktatási rendszerben további problémát jelent, hogy erősen korlátozott a tanulói Ez befolyásolja a hatékonyságot és hogyan összehasonlíthatósága. Ennek oka az osztályzatok és iskolai eredmények mérésének eltérő követelményei, a mérőeszközök validitásának és reliabilitásának kérdőjeles volta.

Gyulladás a prosztata művelet után

A vizsgarendszer bevezetése, ennek kapcsán a mérésekhez használt eszközök, módszerek választékának növekedése, az értékelési kultúra fejlődése várhatóan pozitív változást hoz e téren a jövőben. A mérésekkel kapcsolatban megemlítendő az is, hogy szinte csak tudásszintméréssel találkozhatunk az iskolákban, nagyon kevés az olyan szakszerű és rendszeresen végzett értékelés, amelynek célja a Gyertyák a prosztatitis kezelésére propoliszokkal készségek, képességek elemzése, vagy éppen a beállítódás, az attitűd vizsgálata.

Káposzta prosztatitával

Az eredményesség jelzői között tarthatjuk számon a továbbtanulási mutatókat. Ezekkel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy a továbbtanulás irányán túl fontos információtartalma van a választás kényszermentességének is, amit az első helyre sikeresen felvett diákok számával, illetve arányával jellemezhetünk. Szocializációs mutatók A lehetséges szocializációs mutatók mint például iskolai közérzet, magatartási és viselkedési rendellenességek, önszerveződés, szabaidő-szervezés közül elsősorban a maga tartási és viselkedési rendellenességek feltárására törekedtünk.

Vizsgáltuk a deviáns viselkedés gyakoriságát, a tanulói hiányzás mértékét, az elmaradt tanítási órák számát stb. Bár a nemzetközi tapasztalatok szerint a legutóbbi mutató elég jónak bizonyult, a hazai gyakorlatban a szükséges információk nehezen hozzáférhetők az iskolai nyilvántartás bizonytalanságai miatt.

A szocializáció eredményességét megítélésünk szerint jelentősen befolyásolja a tanulónak az iskolához és az iskoláztatáshoz való viszony a, ezért fontosnak véljük, hogy az iskola törekedjen ennek megismerésére, okai feltárására és az iskola, a tanulás iránti pozitív attitűd kialakítására. Bár természetesen ezt számos iskolán kívüli tényező is befolyásolja, a helyzet, a tények ismerete magától értetődően fontosnak mondható. Az itt említett okok miatt SMT a prosztatitisből szükségesnek, hogy az intézmény az iskolai szocializáció eredményességének értékelése során vizsgálja azt is, hogy a tanulók mennyire szeretnek iskolába járni.

Az iskola iránti érdeklődés Az iskola iránti érdeklődés leírható például a beiskolázás változásával, a szülők véleményének kikérésével, az iskola társadalmi elismertségével vagy a tanulók munkába állásának sikerességével.

  1. Gazdálkodás - Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat | Scientific Journal on Agricultural Economics
  2. Prosztata- kezelés lemezeken
  3. Bandura, A.
  4. A kereskedelmi szervezet hatékonyságát befolyásoló tényezők. Szervezeti hatékonysági tényezők
  5. A hatékonyságot befolyásoló tényezők kapcsolata a versenyképességgel

Az iskola iránti érdeklődésnek egy jó mutatója a tanulólétszám változása. Természetesen szükséges vizsgálni az adott település demográfiai mutatóit, mert ezek ismeretében lehet eldönteni azt, hogy az adott intézmény, iskola szintjén tapasztalt változások mennyiben térnek el az adott település átlagától, illetve kis települések esetén a környező kisebb térségre jellemző adatoktól.

A tanulólétszám változásából származó információk finomíthatók a bejárók és kollégisták, az iskolába év közben érkező és azt elhagyó tanulók számával és arányával.

A hatékonyság kritériumai Az előzőekben említettek szerint az itt definiálandó kritériumok alapján az válik megítélhetővé, hogy az iskola az adott eredményt milyen ráfordítások segítségével éri el.

Lényeges, hogy a ráfordításokat széles körűen értelmezzük, így az anyagi és emberi erőforrások felhasználását és az időráfordítást egyaránt figyelemmel kísérjük.

Lényegében ezeket a kritériumokat alkalmazhatjuk akkor is, ha az iskola hatékonyságát a céljai teljesítésének függvényében akarjuk megítélni.

A hatékonyság mértékéül ugyanis az eredmények produkálásához felhasznált — anyagi, emberi, technikai — erőforrások mértéke szolgálhat. Mintaválasztás, a minta bemutatása Annak érdekében, hogy a szervezeti jellemzők, az eredményességről és hatékonyságról való gondo lkodás ne csak a tantárgyi osztályzatokkal, versenyeredményekkel stb.

A kutatásban alap- és középfokú intézmények vettek részt. Az általános iskolák esetén a mintaképző szempont a település lélekszáma volt 1: község 2 fő alatt; 2: község 2 fő felett; 3: város 35 fő alatt; 4: város 35 — fő között; 5: B udapest.

A középfokú intézmények kiválasztására a képzési cél alapján került sor. A választás véglegesítése nem az intézmények, hanem azon belül az adott képzési céllal működő osztályok alapján történt. Végül is a teljes mintába összesen intézmény került bele, a hatékonyságvizsgálatra pedig ennek intézményt tartalmazó részmintáján került sor.

A továbbiakban csak ezen iskolákkal foglalkozunk, ha mintáról beszélünk, akkor a elemű mintára gondolunk. Az adatfelvételbe bevont intézmények megoszlását az 1.